YouTube

Hogy lesz belőlem Pszichológus? – Pszichológia képzés *

Már 4 éve a Pázmányon tanulok Pszichológiát. Mindig is ide készültem, csak nem tudtam még, hogyan fogom elérni a várva várt célt, hogy egyszer pszichológus lehessek. Ebben szeretnék egy kis segítséget nyújtani nektek a következő YouTube videóm segítségével.

Idén szeptemberben kezdtem el a Mesterképzést Klinikai és Egésségpszichológia specializáción. Már az Alapképzés során is tutorként feladatom volt a kis gólyák informálása mellett, a nyílt napokon, Education való részvétel, ahol szerencsére rengetegen érdeklődtetek a Pszichológia képzés iránt. Igyekeztem az ott, általatok feltett kérdésekre is válaszokat adni a videóban.

A pontszámokra nem térnék ki, hiszen évről-évre változnak, de egy biztos, inkább a magas ponthatárú képzések közé sorolnám. Amikor én érettségiztem, szerencsére még körülbelül bármilyen emelt érettségivel lehetett jelentkezni – biosz, matek, nyelvek, irodalom, töri – így talán kicsit könnyebb volt a pontszám elérése.

  • Hogy lehet, hogy az önköltséges képzésnél magasabb a ponthatár, mint az államilag támogatott esetén? – Sokan másoddiplomaként választják a pszichológiát, ami azt jelenti, hogy már elfogyott az első diplomájuk megszerzése során az államilag finanszírozott félévek száma, így önköltséges képzésre kénytelenek jelentkezni.

Fontos – ez nem olyan mint a gazdasági szakok, nincs átjárkálás, tehát a pszicho BA kell a pszicho MA-hoz, nem tudod megkerülni, nem tudsz HR diplomával érkezni. Sőt az OKJ-ből (amit már nem is így hívnak) sem fogadnak el túl sok mindent, ha jól tudom.

Az alapvető útvonal: BA → MA → szakképzés / módszerspec.

De természetesen nem mindenki járja végig ezt az utat. Van, aki már időközben elhelyezkedik, emellett nagyban függ a konkrét iránytól is, hiszen egy iskolapszichológus, vagy egy multinál elhelyezkedő szervezetpszichológus, teljesen más utat jár be, mint egy klinikai szakpszichológus.

BA:

  • Viszonylag magas ponthatár
  • 4 fő terület – személyiséglélektan, általános lélektan, fejlődéslélektan, szociálpszichológia + emellett van azért statisztika és biosz is
    • nem, nem kell biosz emelt és matek emelt sem
    • egyikre sem jártam és ösztöndíjat is szerzek, olyan a teljesítményem
    • persze a szorgalomra szükség van
  • A statot érdemes is megtanulni, mert a szakdogánál bajban leszel, ha nem tudod
  • Az előbb leírt dolgok egyetemtől függetlenül így vannak – itt még nem olyan fontos szerintem, hogy hova jár az ember, inkább szimpátia alapján válassz.

MA:

  • Itt már fontos utánanézni az egyes egyetemeknek → más-más specek indulnak (a jelentkezést, felvételit is külön meg kell nézni, mert míg ha jól tudom a BME-n és Eltén a felvin is meg tudod jelölni a specet, a Pázmányon pl a motivációs levélben tudod csak jelezni a preferenciasorrendet)
  • Alap irányok a munka-szervezet/szociálpszichós irány, felnőtt vagy gyermek klinikai irány, kognitív irány, tanácsadó
  • Általában a felnőtt klinikai a legpreferáltabb, itt tanulsz meg olyan teszteket, amikről hallasz a pszichológiára asszociálva pl Rorschach – és ha nem ide kerülsz be akkor valószínűleg ezeket el kell végezned, ha ilyen irányú szakképzésbe szeretnél továbbmenni, de ez nem jellemző
  • (2 nyelvvizsga!)

Szakképzés:

  • Itt is rengeteg irány – és különböző bemeneti és kimeneti követelmények, tényleg böngészni kell
  • Klinikai, tanácsadó, neuropszicho, sportpsz., szexuálpszich., igazságügyi klinikai szakképzés
  • FONTOS: ezek között van ami szakképzés és van, ami szakirányú továbbképzés – a különbség, hogy a szakirányú továbbképzés esetén már előfeltétel a szakpszichológusi végzettség
  • Ha jól tudom a szakképzés kimenetelénél sok helyen követelmény az önismeret, amit a módszerspecifikus képzés elején el tudsz végezni – ami amúgy nagyon nagyot ad ahhoz, hogy milyen ember és milyen szakember leszel, szóval ki ne hagyd!

Módszerspecifikus képzés:

  • Érdemes időben nézegetni és válogatni (Ba alatt is már akár)
  • Ha a hagyományos praktizáló klinikusok akarunk lenni akkor valószínűleg több módszert is el kell majd sajátítanunk
  • Van dinamikus szemléletű, kognitív, személyközpontú, zeneterápia, autogén tréning, biblioterápia stb;
  • Van, amelyiket már BA-sként is el lehet kezdeni – legalábbis az önismeret részét (én is elkezdtem + pszichodráma is ilyen azt hiszem) – hétvégi napokon van szóval tökre bele tud férni
  • Emellett persze még rengeteg képzés között lehet böngészni, hisz a gyakorló pszichichológusnak is évi adott kreditnyi képzést el kell végeznie, hogy az új elméletekkel és módszerekkel is képben legyen

Amit pedig ne hagyjatok ki:

Február 6. Szombat 18:00 Pszichológia képzés BA/MA tájékoztató a Pszinapszis szervezésében.
Az esemény linkjét itt találjátok.

Ha felmerült benned bármilyen kérdés a képzés kapcsán, írj nyugodtan!

Legyen szép napotok,

@ritciii

Naptárazás 01* – Alapok | YouTube

Igen, a hír igaz, elkezdtem YouTubeozni!

A szívemnek egy kedves témával készültem elsőként, ami nem más, mint a Naptárazás! Igyekeztem az alapoktól kezdeni, így ha már gyakorlott tervező-naptárazgató vagy, akkor lehet kevéssé veszed hasznát, mint ha teljesen új számodra a téma, de a későbbiekben egyre inkább mélyebbre megyünk, szóval érdemes velem tartani!

Itt nézheted meg a videót, alább pedig egy összefoglalást olvashatsz.

A barátaim sokszor kérdezik, hogyan férek bele az időmbe és mikor mesélek nekik a naptárazási technikáimról, stratégiámról, sokan nem tudják miről is beszélek. Úgy gondoltam ez azt jelentheti, hogy mások is szívesen hallanának róla, ezért is hoztam most ezt a témát.

Egyetem és munka, önkéntesség és háziasszonyi státusz mellett minden perc számít, így szükségem van arra, hogy minden programomat és feladatomat jó előre megszervezzem.

Az újév kapcsán mindig első dolgom elővenni a naptáramat és megtervezni az évemet.

  • ha van tavalyi naptárad – az alapvető ismétlődő, szezonális legutóbbi időpontokat írd át, így nem kell majd májusban elővenned, hogy ránézz, mikor is voltam utoljára ennél-meg annál az orvosnál, ennél-meg annál a kozmetikusnál stb.
  • kezdhetsz a fontos eseményekkel – szülinapok, évfordulók, vizsgák, beadandók, orvosi időpontok stb.
  • ezek stabil keretet tudnak adni a későbbi, mozgatható programokhoz

Természetesen rengeteg féle naptár létezik, úgy, ahogy mi is sok félék vagyunk, így fontos, hogy megtaláljátok azt, ami hozzátok a legjobban illik, ami számotokra a legkényelmesebb.

  • nekem is sok időbe telt megtalálni
  • én is minden évben új fajtát veszek – kísérletezek → idén egy nagyon egyszerű naptárat választottam, hogy minél inkább személyre szabhassam (nincs mantra, habit tracker…. → azt külön-külön be lehet vezetni)
  • ugyanilyen szubjektív a színek használata, matricák vagy sticky notesok

Két fontos fogalom a naptárazás kapcsán a time batching és calendar blocking, melyek integrálva vannak a rendszerembe. Ezekről tervezek két külön videót, is de pár szóban nézzük meg mik is ezek.

  • TB: összekapcsolódó taskokat egyben lebonyolítani
  • CB: leblokkolod az egyes tevékenységeknek az időt – teljes idősávokat

Ez a két tervezési fajta elengedhetetlen a mindennapi tervezéshez így, hogy egyetemre is “járok” és dolgozom is.

A naptárak két fő kategóriája a digitális és a papíralapú naptár. Én egyaránt használom mindkettőt, de más-más célokra.

  • digitális: TB és CB teendők felsorolása – pl. utazás is
  • papír: házimunka, edzés, takarítás, mit főzök
  • → a két naptár-típus eltérő használati módban van
  • → rávilágít arra, hogy meg kell találnunk a hozzánk legjobban illő alkalmazási módot

Fontos még arra is odafigyelnünk, hogy naptárunk egy kényelmes naptár legyen. 

  • Nem mindegy a méret – egész nap cipeled akkor valószínűleg nem a 10kilos változatot veszed
  • elrendezés, fontos dolgok – kell-e havi nézet, szükségünk van-e a habit tracker részre, motivál-e minket a napi mantra stb. 
  • kell-e egy egész lap egy napnak – van-e annyi progink → akarjuk-e a feladatinkat is a naptáron belül vezetni, vagy erre külön appunk van?

A naptárak egy teljesen külön csoportja a személyre szabható verzió, a bullet journaling. Itt lényegében személyre szabhatod a naptáradat teljes mértékben – mi kerül egy lapra, mennyire rajzolt, mennyire szöveg hangsúlyos stb. Tőlem ez nagyon távol áll, nem vagyok egy kreatív típus, de vannak, akik imádják, hogy a kreativitásukat kiélhetik még a tervezgetések folyamatában is.

  • de sok hasznos dolog átemelhető pl. hangulat követése, habit tracker, könyvek, filmek (nekem erre külön Trello)
  • random ötletek leírása → nekem erre külön füzetem van! nekem így kényelmes, ömlesztve, kategorizálás nélkül → külön idő szentelése a füzet átnézésére.
    • de minél több felé szóródik a figyelmünk (minél több platform, app, füzet, annál kevésbé követhető, annál kevésbé fogjuk napi szinten tényleg becsületesen elővenni) → kezdetek-kezdetére egy naptár bőven elég (papír alapú – digitális, ha az esztétika mellőzése is a cél)

Mindenképpen beszélnünk kell még a buktatókról is.

  • kimarad egy hét → akkor inkább hagyjuk → NO → kitartás!
  • alkalmazkodás kell ! (borul a terv, hagyjuk inkább, nem akarom átírogatni stb)
  • maximalizmus, perfekcionizmus → nem elég szép, nem akarok hibajavítózni stb.
  • hónap közepén nem akarom elkezdeni

Ha eszedbe jutott bármi, amit úgy gondolod, fontos lehet még az elsők között megemlíteni a téma kapcsán, vagy megosztanád tapasztalataidat és élményeidet, ne habozz, írj a komment szekcióba!

Legyen szép napotok!

@ritciii